Videók
Ezt a dalt az első fiamnak írtam. És azt gondolom, az az üzenete, hogy minenki életében kell legyen legalább egy ember, aki meglátja benne az arany szálakat...
Schmidt Vera - Arany Szálak ( saját dal )
Idővel, mindenki szembesül veszteséggel. És ez a dal nem is vigasz szeretne lenni, vagy egy olcsó magyarázat...inkább egy szép gondolat, ami tetszik nekem...amit nehezen feldolgozható időkben mégis lehet mondani... Annyi mindent ölel fel az ember, jót és rosszat, angyalit, és ördögit, ugyanabban a testben és lélekben. Vágyakat, és álmokat, melyek egy része teljesülhet, egy része valahogy sosem ölthet alakot, és valóságot sem, vagy azért, mert már nincs rá lehetőség, vagy mert bármiért is...nem lehet. A végtelenben sok minden megtörténhet...olyan is, vagy annál sokkal több, mint, amit az emberi szív, míg dobban, őrzött a létben... Gábor Szepessy A végtelenben Az idő egy nagy, egyirányú utca, a sok kis élet mind-mind arra vár, együtt mehessen rajta pár saroknyit, bár szinte ellep mindent itt a sár. Mi lett volna, ha ... ? Válasz erre sosincs. Te a titkoddal pihensz, én élek szép emlékeddel és csak várlak, várlak... A végtelenben ülj mellém, kérlek! Téged elvitt a párhuzamos utca, megértünk azóta egy s mást. Talán találkozunk a végtelenben. Megismerjük-e majd akkor egymást? Mi lett volna, ha ... ? Válasz erre sosincs. Te a titkoddal pihensz, én élek szép emlékeddel és csak várlak, várlak... A végtelenben ölelj át, kérlek!
Schmidt Vera - Szepessy Gábor - A végtelenben ( Mr2 Petőfi akusztik)
Schmidt Vera A szultán piros takarója A szultán takarója mindent körbeölel Hegyeket, folyókat-mindent fedni kell csillogó palást, ragyog, mint a nap de hiába piros, ha nekem túl nagy Palotája hívón integet, De a kapuk zárva és üresek a terek Ha nem tiéd az út, nem hív a hely, Olyan álom ez, mi sehová nem vezet el Refr. A szultán piros takaróját, boldogan terítené rád, ha nem tiéd, ha nem is illik rád Takaród e takaróban bátran szabd át Bridge A szél kócosan ját minden délután És a napfény íze, recept nélkül is jár. Benned van minden, ott kezdődik el mit a világ elszakít majd szíved varja fel Refr A szultán piros takaróját, boldogan terítené rád, ha nem tiéd, ha nem is illik rád Takaród e takaróban bátran szabd át Ezt a dalt arról írtam, hogy nagyon sokan szeretnék megmondani, mi a jó, és azt is nagyon határozottan képviselik, hogy miért is az a jó… Néha az ember olyan helyzetbe kerül, mikor valaki felette áll, legyen az egy közeli barát, családtag, vagy főnök…akár a közösségi média, ami elemi erővel húzza ránk azt, ami nem nekünk való… igaz, elképesztő lehetőségek tárháza is… Néha még felismerni is időbe telik, mi számunkra önazonos, és elfogadható… és hasznos. De bárki vagy bármi is jön, és akar magával ragadni, és akarja megmondani, a nagy tutit… magunkra kell szabni azokat a bizonyos takarókat…és palástokat. Egy másik gondolat is benne van a dalban számomra, éspedig az, mikor hiába van mellettünk valaki, aki tudja, mit kellene tenni, vagy nagyobb az anyagi lehetősége, az embernek ismernie kell a határait, és tudnia kell, a saját takarója meddig ér…ha kapunk is segítséget, ami nagyon klassz tud lenni, de tudni és ismerni kell, mi mire vagyunk képesek. Ez a takaró a takaróban… Szerintem ez szép…❤️
A szultán piros takarója ( Schmidt Vera saját szám)
Ezt a dalt az első fiamnak írtam. És számomra az az üzenet benne, hogy minden gyerek egyedi és megismételhetetlen akkor is, ha nem átlagos. Bár ez úgy vettem észre, tabutéma es még gondolni is mintha szégyen lenne, nemhogy kimondani, de én nem szégyellem, és inkább azt tartom furcsának, mennyire kevés támogatást kapnak a szülők, akiknek nem átlagos gyermekük van, nyilván ez attól is függ, milyen az a gyermek…és attól is függ, milyen a gyermek természete, mert ha aranyos és kedves, akkor könnyebb elfogadni, ha esetleg látványos, vagy a köztudatban már jól elfogadott problémája van, azzal könnyebben együtt tudnak érezni mások, de ha ez nem így van, hamar az ítélkezések középpontjában találja magát nemcsak a gyerek, de a szülő is…. Ezzel a dallal azt az erőt és választást is szeretném átadni más szülőknek, hogy a szeretet választás is, és nem, nem igaz, hogy mindig könnyű és lángolva mardosva, fényes érzelmekkel jön…de a szeretet választás is, és erő is… döntés, hogy hogyan gondolkozunk a gyerekünkről, és naponta kell mellettük és mögöttük állnunk, és hogy ki, ha nem mi, a szülők… Tudom, hogy akinek szép, okos, ügyes, simulékony, könnyen beilleszkedő gyermeke van, az nem is biztos, hogy érti, miről beszélek, de nem baj… azok, akik érintve vannak, érteni fogják… szeretettel küldöm mindenkinek, szülőknek és gyerekeknek is…
Arany szálak ( Schmidt Vera saját szám)
Nemrég született meg az új számom, amit arról írtam, hogy az álmainkra, melyek bennünk születnek, valahogy sok minden rá akarja tenni a kezét, mint az épp csak kikelt pici teknősöknek, akiknek el kell jutniuk a tengerig, sok-sok kihíváson át kell jutniuk. Jó pár közülük megtörik, és megsebződik...csak kevés közülük jut el a célig…és még a tengerben is míg meg nem erősödnek, küzdeniük kell, sokszor az életükért… De mi mégis felhozhatjuk őket, mint igazgyöngyöket az álmok tengeréből...néha ők visznek táncba, és csak hagyjuk, hogy vigyenek minket, ki tudja meddig, és hová… Néha épp mi hiszünk bennük jobban...és mi csapjuk a hónunk alá, akárhogyan is el akarnának bújni… Ez az álmok tengere 🙂 Csellón Kövi Arthur Bálint kísér Álmok tengere ( Schmidt Vera zene és szöveg) Hol születik, s miért én bennem Hozzám tartozik egy álom Követ-e majd, ha nem figyelek rá s felbukkan, mikor nem várom Milyen hangos is, milyen mohó túlzó, de szép is talán Mondd, számít-e bármit ha valóra váltanám A szél tereli, táncol vadul mint porszemen a fény új formát ölt, karjába zár ő az enyém Ha össze is tört, mégsem vész el csak suttogva egyre halkan álmod új színre ébred vár, láthatatlan Törött darabja fénybe merül, mint éjjel elsüllyedt csillag tükröződve folyók tükrén rád talál, bárhol is vagy… A szél tereli, táncol vadul mint porszemen a fény új formát ölt, karjába zár ő az enyém Így születik minduntalan halkan, lágy íveken új formát ölt, karjába zár, hagyom, vigyen Az összetört álmok tengerébe merülj alá, merülj bátran kezed közt születhet újra a világ, amit úgy vártam Tudd meg, számít Váltsd valóra táncolj, ölelj, ölts új formát zárd karodba, aztán engedd el találd meg az útját A szél tereli, táncol vadul mint porszemen a fény új formát ölt, karjába zár ő az enyém Így születik minduntalan halkan, lágy íveken új formát ölt, karjába zár, hát táncba viszem
Az álmok tengere ( Schmidt Vera zene és szöveg)
Ebben a videóban 5 számomat láthatjátok, ízelítőt abból, amit és ahogy Bálinttal zenélünk.
Schmidt Vera - Kövi Arthur Bálint dalkollázs
Pintér Béla - Homokba írva ( cover by Vera Schmidt)
Autumn leaves - cover by Vera Schmidt
Cseh Tamás - Csönded vagyok ( cover by Vera Schmidt @veraschmidt5955)
Feliratkozás